Aerodinamikai egyens�ly : Az elsõ- �s h�ts� tengelyek leszor�t� erej�nek harmonikus egyens�lyi �llapota.

Aerodinamikai hat�sfok: A lehetõ legnagyobb leszor�t� erõ a lehets�ges legkisebb l�gellen�ll�s mellett.

Airbox: A motor felett tal�lhat� "k�m�ny". A vezetõ feje f�l�tt tal�lhat� ny�l�son levegõ �ramlik e k�rtõbe, melyben - annak speci�lis belsõ form�ja miatt - felgyorsul, s nagyobb hat�sfokkal �ri el a motor trombita alak� sz�v�cs�veit. Az airboxot aerodinamikai szempontb�l optim�lt burkolat fedi.

Alulkorm�nyzotts�g: A kanyarba t�l nagy sebess�ggel �rkezõ, vagy t�l hamar kigyors�tani akar� aut� el�lsõ kerekeinek vezetõereje lecs�kken/megsemmis�l. Az aut� cs�szni kezd az elsõ kerekein a kanyar k�lsõ �ve fel�. E jelens�g vesz�lytelenebb, mint a t�lkorm�nyzotts�g (l�sd a c�msz�t), de jelentõs idõvesztes�get okoz.

Apex: A kanyar belsõ �v�n elhelyezkedõ fordul�si cs�cspont. (ejtsd: �pex)

Autokl�v: Egy nagynyom�s� kemence a karbon r�szek kikem�ny�t�s�hez. A kukt�hoz hasonl� m�don ebben "s�tik" a Formula-1-es aut�k fõ alkot�elemeit, melyek magas hõm�rs�kleten �s nagy nyom�son �rik el v�gsõ szil�rds�gukat.

Ballaszt: J�rul�kos s�lyok, melyek az �ltal�ban t�l k�nnyû versenyg�pet emelik a t�meglimit f�l�. A kedvezõbb s�lypont kialak�t�sa miatt az aut� alj�n helyezik el a ballaszts�lyokat.

Batman: Hajl�tott aero-elemek az oldaldobozok k�zep�n, a h�ts� felf�ggeszt�s elõtt, melyek a wingletek hat�s�t erõs�t(het)ik.

Benzin: Optim�lt szuper-plusz �zemanyag, 99-es, 100-as okt�nsz�mmal. Elõnye: magasabb energiasûrûs�g, gyorsabb �g�s, alacsonyabb fogyaszt�s.

Biztons�gi �l�s: 1999 �ta k�telezõ. Baleset ut�n a pil�t�t az �l�ssel egy�tt lehet kiemelni a monocoque-b�l. Az �l�sh�j a r�ntgensugarakat is �tereszti.

Blackbox: Olyan k�sz�l�k, mely az aut� minden fizikai mozg�s�t, rezd�l�s�t, �s a r� hat� erõhat�sokat f�ljegyzi. K�l�n�sen fontos a balesetek anal�zis�n�l.

Blistering: Angol kifejez�s, mely h�lyagosod�st jelent. E jelens�get m�g a Goodyear gumik utols� �veiben ismerhett�nk meg igaz�n. A gumik fut�fel�lete r�szben felv�lik a karkasszr�l, h�lyagos lesz, �s ledob�dik - nagyban rontva a tapad�st �s menetviselked�st. Leggyakrabban extr�m aszfalt- �s gumihõm�rs�kletekn�l t�rt�nik.

Box: Angol sz�, melynek t�voli jelent�se gar�zs, ahol a versenyaut�kat �s a technikai felszerel�seket t�rolj�k egy teszt, illetve verseny sor�n. Minden csapat legal�bb h�rom boxszal rendelkezik, ahol kettõ a versenyaut�t, egy pedig a tartal�kaut�t szolg�lja ki.

CAD/CAM: Computer Aided Design/Computer Aided Manufacturing, azaz sz�m�t�g�p seg�ts�g�vel t�rt�nõ tervez�s �s gy�rt�s.

Chassis: Francia/angol fogalom, mely a kocsitestre, s annak funkcion�lis, mechanikus kieg�sz�tõire utal. �rtelmezni magyarul fut�mû-viszonylatban kell, melybe bele kell vonnunk a kocsiszekr�ny szil�rds�g�t �s a felf�ggeszt�si komponensek viselked�s�t. Ha j� a "sassz�": a kocsitest kellõen merev, a fut�mû kedvezõ geometri�j�, j� mechanikus �tfog�st ad, �s j�l reag�l az �tegyenetlens�gekre.

Compound: A kvalifik�ci� elõtt mindenkinek el kell d�ntenie, milyen kever�kû gumit haszn�l a versenyen. A gumikever�k (compound) lehet l�gyabb, vagy kem�nyebb. Elõbbi jobban tapad, de r�videbb �lettartam�, ut�bbi ford�tva. Esõgumik tetsz�s szerint v�laszthat�k.

Concorde-Agreement: A FOCA �s FIA k�z�tt k�ttetett egyezs�g, mely a szab�lyv�ltoz�sokat csak k�z�s egyet�rt�s mellett enged�lyezi.

Curbs vagy Kerbs: A kanyarok k�lsõ �s/vagy belsõ �v�n tal�lhat� ker�kvetõ- illetve r�z�k�vek.

Deflektor (Barge Boards): Angol sz�, mely sz�lterelõt jelent, s a karossz�ria mellett, az elsõ kerekek m�g�tt tal�lhat� alkatr�szekre utal. Ezek a nagyfel�letû, hajl�tott lemezek nyugtatj�k meg a kerekek �ltal meg�rv�nyeltetett levegõt, �gy a hûtõ jobb hat�sfok� l�g�ramot kap.

Differenci�l: A hajtott kerekek kiegyenl�tõmûve, mely a k�lsõ �s a belsõ �ven fordul� kerekek fordulatsz�m-k�l�nbs�geit egyenl�ti ki. Elektronikusan is vez�relhetõ, s a kanyarstabilit�s �rdek�ben alkalmazhat�k k�l�nf�le differenci�lz�rak. A hi�nyos szab�lyok miatt a differenci�l-kip�rg�sg�tl� egys�gek kezdenek �ttekinthetetlenn�, kontroll�lhatatlann� v�lni, ar�nytalan elõny�ket biztos�tva a nagy k�lts�gvet�sû cs�cs-csapatoknak.

Diff�zor : Aerodinamikai vezetõelem, mely az aut� h�ts� kerekei k�z�tt tal�lhat�. F�lemeli �s megvezeti az aut� alja al�l �rkezõ levegõt; leszor�t�erõt kelt. H�ts� sz�rnnyal kombin�lt hat�sa legink�bb esõben l�that�, mikor az aut�k l�tv�nyos "kakasfarkat" h�znak maguk m�g�tt.

Dirty air : Angolul piszkos levegõ, jelent�se pedig azokra az �raml�sokra, l�g�rv�nyekre vonatkozik, mely a halad� aut� h�ta m�g�tt tal�lhat�. Ez a jelens�g a kusza �raml�sok miatt (is) cs�kkenti a h�tul halad� kocsi elsõ sz�rny�nak leszor�t�erej�t.

Drive-by-wire : Kor�bban Fly-by-wire throttle; mely a rep�l�sbõl �th�zas�tott kifejez�s. Elektronikusan vez�relt g�zped�l, ahol a vezetõ csup�n egy potm�tert nyomkod, de a rendszer nincs mechanikus kapcsolatban a motorral. A pillang�szelepeket teh�t nem bowden, hanem az elektronika nyitja-z�rja.

ECU : Engine Control Unit, vagy Electronic Control Unit. Ez az elektronikus alapprocesszor vez�rli az aut�t, vagy a motort �s t�rolja a legfontosabb jeleket. N�lk�le nem mûk�dik se v�lt�, se motor.

Fed�lzeti kamera: Minden aut� rendelkezik fed�lzeti kamer�val, olykor t�bbel is. Ezeket az airboxon, a cockpiten/-ben, az elsõ- �s h�ts� sz�rnyakon stb. helyezik el. Minden perspek�v�t csup�n a digit�lis Premiere World csatorn�n l�thatunk, a szok�sos k�zvet�t�sek megel�gszenek eggyel. A kamer�k fontos szerepeket kapnak egyes szitu�ci�k, balesetek ki�rt�kel�s�n�l.

F�kegyens�ly :Az aut� elej�re, illetve h�tulj�ra hat� f�kerõk viszonya, melyet a versenyzõ a korm�nyr�l is �ll�that. Tiltott viszont a bal �s jobb oldali kerekek k�z�tt vari�lhat� f�kegyens�ly.

F�kek: A Formula-1-es aut�k karbont�rcs�s f�krendszerrel rendelkeznek. Ezek �zemi hõfoka mintegy 600-800 �C, s ilyenkor a t�rcs�k l�tv�nyosan izzanak. Az elsõ �s a h�ts� fut�mû k�l�n f�kk�rre kapcsol�dik.

F�kfolt v. lapos folt: A magyar versenyzsargonban nem tal�lhat� meg e sz�, csup�n utal�sokk�nt tal�lkozhatunk vele. Mikor a versenyzõ t�l nagyot f�kez; a gumi �llt�ban cs�szva egy folton laposra kopik. Ilyenkor m�r nem teljesen kerek a ker�k, s a folt v�llai elkezdik r�zni a korm�nyt. Ezek a vibr�ci�k nemcsak kellemetlenek, de idõt �s p�r l�erõt is f�lem�sztenek. Itthoni kifejez�sek: "elf�kezett ker�k", "kock�sra f�kezett ker�k", vagy "sz�gletesre f�kezett ker�k".

Felvezetõ k�r : A rajt elõtti utols� k�r, melyet a kvalifik�lt aut�k lassan tesznek meg. Ilyenkor tilos a versenyzõknek egym�st, illetve az elõtt�k halad� Safety Cart elõzni. Akinek indul�skor probl�m�ja t�mad versenyaut�j�val, s nem tud kellõen r�vid idõ alatt felz�rk�zni az elhalad� mezõnyh�z, elveszti startpoz�ci�j�t �s k�nytelen legh�tulr�l nekiv�gni a versenynek.

FIA : F�d�ration International de l'Automobile, azaz Nemzetk�zi Aut�ssz�vets�g. E francia illetõs�gû hivatal a legnagyobb hatalom a versenysportban.

FOA .: A Formula One Administration r�vid�t�se. Az FOA a Formula-1 prom�ci�j��rt felelõs SLEC egyik le�nyv�llalata. A SLEC ism�t egy r�vid�t�s, mely Bernie Ecclestone feles�g�nek nev�bõl, a Slavica Ecclestone-b�l sz�rmazik. E c�g (csal�d) birtokolja a SLEC r�szv�nyek 25 sz�zal�k�t, m�g a t�bbit a Kirch m�diabirodalom mondhatja mag��nak.

FOCA : A Formula One Constructors Association r�vid�t�se. A Formula-1-es Konstruktõr�k Sz�vets�ge k�pviseli az FIA-vel �s FOA-vel szembeni jogokat �s elv�r�sokat.

Formula-1 : 1947-ben bevezetett fogalom a nagyd�j-versenyaut�k defini�l�s�ra. A kor�bbi s�lyformul�t egy motorformula is kieg�sz�ti. Magyarorsz�g k�znyelv�ben a lehetõ leghelytelenebb�l Forma-1-gy� nyomorodott. A forma egy geometriai alak(zat), a formula pedig egy szab�lyzat, defin�ci�.

F�ldelõcs�kok : K�t, f�mbõl k�sz�lõ, hajl�kony cs�k, mely a boxokn�l ki�ll a f�ldbõl. A boxmeg�ll�sn�l f�l�j�k hajt� kocsi levezeti a benne keletkezett statikus elektromoss�got, �gy a tankol�s biztons�gosabb, szikramentes.

F�ggõleges hat�rol�k, vez�rs�kok : Az elsõ, illetve a h�ts� sz�rnyak f�ggõleges hat�rol�lapjai.

Fûtõtakar�k : A nyolcvanas �vek elej�tõl haszn�lj�k az elõmeleg�tõ takar�kat, melyek maximum 90 �C-ig fûtik fel a gumikat. A k�penyek �gy kezdettõl fogva jobban tapadnak.

GPDA : Az angol Grand Prix Drivers Association r�vid�t�se. A Nagyd�j-pil�t�k Sz�vets�ge az aut�k, felszerel�sek �s p�ly�k biztons�gosabb� t�tel�n f�radozik, de csak javaslatokat tehet.

Grand Prix : Franci�ul "nagyd�j". 1906-ban rendezt�k meg az elsõ ilyen titulussal rendelkezõ versenyt, melyet a magyar Szisz Ferenc nyert meg egy 90 l�erõs Renault nyerg�ben. Az 1236 kilom�teres versenyt�v megt�tel�hez 12 �ra 15 percre volt sz�ks�ge. Az �tlagsebess�g 101,195 km/h volt.

Grip : Ez az angol kifejez�s takarja az �tfog�st, �ttart�st, melyet egy versenyg�p gener�lni k�pes. Megk�l�nb�ztet�nk mechanikus �s aerodinamikai gripet.

Gumik : Fõ sz�ll�t�k: Bridgestone �s Michelin. A "fekete arany" sz�ll�t�i �ld�klõ harcot folytatnak egym�s ellen. A sz�raz p�ly�ra val� abroncsok n�gy hosszanti bord�val rendelkeznek, az esõgumik tetszõleges v�zkiszor�t�-rajzolattal. Elõ�rt gumisz�less�g: el�l 30,5-35,5 cm, h�tul 36,6-38,0 cm.

HANS : Az angol Head and Neck Support kifejez�s r�vid�t�se. Egy karbon gall�r, melyhez sz�jakkal csatlakozik a sisak. A sz�jak megakad�lyozz�k, hogy a versenyzõ feje a korm�nynak, vagy a cockpitnek �tk�zz�n. 2003-t�l k�telezõ.

Ide�lis �v :A leggyorsabb, de szinte soha nem a legr�videbb vonalvezet�se egy kanyarnak, vagy p�ly�nak. C�lja a legkevesebb idõvesztes�g el�r�se f�kez�skor, �s a legkor�bbi g�zad�s a legjobb kigyors�t�s �rdek�ben.

Idõm�r�s : Minden aut� elsõ tengelyvonal�ban egy mikrojelad� (transzponder) tal�lhat�. Az aut�t a c�lvonalon �s k�t szektorvonalon m�rik, az antenn�k �ltal regisztr�lt idõeredm�ny pedig automatikusan �r�dik a sz�m�t�g�pbe.

Idõterv : P�ntek: 1100-1200, 1300-1400 szabadedz�s Szombat: 900-945, 1015-1100 szabadedz�s Vas�rnap: 4,5 �r�val a rajt elõtt f�l�r�s warm-up, rajt �ltal�ban 1400-kor

Intermediate : Mint�s slick, k�ztes gumit�pus f�lvizes p�ly�khoz, kisebb intenzit�s� esõh�z. Ha e gumit�pust tart�san nem hûti v�z, felmelegszik �s eldurran. Ism�t egy magyar m�dra megnyomor�tott kifejez�s, melyet itthon interm�diak�nt hallhatunk. (Helyes ejt�se: interm�diet.)

Jump start : Beugr�s rajtol�skor. A p�ly�ba be�p�tett szenzorok jelzik a korai rajtot a versenyvezetõs�gnek, akik d�ntenek a b�ntet�srõl.

Karkassz - A gumik egym�sra vulkaniz�lt, f�m- �s aramidsz�vetbõl �ll� teherviselõ szerkezete. Belsõ fel�p�t�se meghat�rozza egy gumi menetviselked�s�t, rug�z�s�t, gyors�t�si �s f�kez�si karakter�t.

Kavics�gy - Durva kaviccsal megt�lt�tt ter�letek a kanyarok k�lsõ �vein. Szerep�k, hogy a kics�sz� versenyaut�kat lelass�ts�k, megfogj�k.

Kif�kez�s - A kanyar elõtti f�kt�von elõzz�k meg az ellenfelet.

Kip�rg�sg�tl� - Megakad�lyozza a meghajtott kerekek kip�rg�s�t, ez�ltal a hajt�erõ akad�lytalanul jut a talajra. Elektronika avatkozik a pillang�szelepek �ll�t�s�ba, a befecskendez�sbe, a gy�jt�sba, illetve a kuplung, a v�lt� �s a differenci�l vez�rl�s�be. Rajtn�l �s cs�sz�s kanyarokn�l nagyon fontos!

Leszor�t�erõ - Nyom�- �s sz�v�hat�s, melyet a sz�rny- �s a padl�lemez-profilok hoznak l�tre. Ez szor�tja a kocsit az �ttesthez.

Limiter - Gombnyom�sra aktiv�l�d� rendszer, mely a boxmeg�ll�sok alkalm�val tartja a boxutca temp�limitj�t. A limiter elveszi a gy�jt�st max. 5 hengertõl, ez�rt az aut�k rekedten sz�lnak, enyh�n r�ngatnak. �zem�llapot�r�l a nyitott tanksapka �s a villog� h�ts� f�ny tan�skodik.

Mapping - Angolul a motorvez�rl�s jellegg�rb�j�t jelenti. P�ly�t�l, idõj�r�st�l, kvalifik�ci�s, vagy versenybe�ll�t�sokt�l f�gg, hogy a benzinbefecskendez�s, a kever�kar�ny, a gy�jt�s �s a fordulatsz�mhat�r hogyan vari�l�dik, ez�ltal a hajt�mû milyen erõ- �s nyomat�kviszonyokkal dolgozik.

Minim�lis t�meg - 600 kg, rajtk�szen, folyad�kokkal �s vezetõvel egy�tt. Az FIA az edz�seken sz�r�pr�baszerûen ellenõrzi a kocsik t�meg�t, de a verseny ut�n minden c�lba �rt aut� m�rendõ.

Monocoque - Anglo-francia kifejez�s, mely az �nhord� h�jszerkezetû, egyetlen darabb�l �ll� alkatr�szt jelenti, melyben a sofõr helyet foglal. A k�znyelv kopors�nak is nevezi, noha a biztons�gr�l szigor� �tk�z�si elõ�r�sok gondoskodnak.

Monoposto - Olasz sz�, jelent�se egy�l�ses versenyaut�, �ltal�ban szabadon �ll� kerekekkel.

Motor - Az F1 elõ�r�sai t�zhengeres, h�rom liter hengerûrtartalm�, benzin�zemû erõforr�sokat specifik�lnak. Nem haszn�lhat�k ov�lis dugatty�k, �s teljes�tm�nyn�velõ k�nyszerfelt�lt�s (turbo, vagy kompresszor). Nem haszn�lhat�k m�r az eg�sz�gk�ros�t�, de k�nnyû �s strapab�r� berillium�tv�zetek sem, amelyek a motor teljes�tm�ny�t �s �lettartam�t fokozt�k.

Motorhome - A versenyzõk �s csapatvezetõk nappali lak�sak�nt, irod�jak�nt szolg�l� luxus-lak�buszok, melyek az �js�g�r�k fogad�s�ra, megvend�gel�s�re is szakosodnak.

Nyal�ka - Boxbe�ll�sokkor l�that�, hogy a cerem�ni�t egy "t�bl�s ember" vez�nyli. A t�bla form�ja egy nyal�k�ra hasonl�t, innen az elnevez�s. A nyal�k�n tal�lhat� utas�t�sok: el�l "F�K", h�tul "EGYES FOKOZAT". N�h�ny pil�ta sz�m�ra felt�ntetik, a LIMITER feliratot is, hogy a boxutc�ban elker�lj�k a sebess�gt�ll�p�st. A nyal�k�s ember a nyal�ka felr�nt�s�val jelzi, hogy kocsi elhagyhatja a boxot.

Paddock - A p�lya belsõ, z�rt r�sze, ahol a csapatok t�boroznak. Itt helyezik el a kamionokat �s a motorhome-okat is. Sz� szerint ist�ll�kifut�t, nyergelõt jelent; pontos magyar defin�ci�ja nincs.

Paddock Club - Exkluz�v VIP-r�szleg a paddockon k�v�l (!), ahonnan j�l bel�that� a p�lya. �ltal�ban speci�lis trib�n�n, vagy a box�p�letek tetej�n kap helyet.

Parc ferm� - Franci�ul lez�rt r�sz/ter�let, ahov� a verseny ut�n az aut�k ellenõrz�sre beg�rd�lnek. A manipul�ci�k �s csal�sok kiv�d�s�re szolg�l� ter�leten nem tart�zkodhat senki, m�g a pil�t�knak is el kell hagyniuk a parc ferm�t kisz�ll�s ut�n. A kifejez�s v�g�n az "�" ejtendõ.

Ped�lok - A mai F1-es kocsikban csup�n g�zt �s f�ket tal�lunk. A legt�bb pil�ta ballal f�kez, �gy jobbal folyamatosan tud g�zt adni.

Penalty - B�ntet�s. 2002-tõl enged�kenyebb, re�lisabb a szankci�k rendszere. A kor�bbi, t�z m�sodperces �n. Stop&Go helyett m�r a meg�ll�s n�lk�li, Drive-through b�ntet�s is alkalmazhat�. A tov�bbi idõb�ntet�sek a verseny v�g�n hozz�ad�dnak az �sszidõh�z.

Pit Lane - Angolul boxutca.

Pole Position - Angolul az elsõ rajthely.

Pushrod - Angol mûszaki kifejez�s, mely a felf�ggeszt�s nyom�rudas elrendez�s�re utal. A keresztlengõkarokon �tl�san �thalad� rug�stagok a kocsicsõr felsõ r�sz�n csatlakoznak be, jellegzetes A-alakban. A fut�mûvek karbonb�l k�sz�lnek, �gy merevebbek �s k�nnyebbek az ac�ln�l. A m�ra m�r nagyr�szt kihalt pullrod (h�z�rudas) felf�ggeszt�s a rug�stagokat V-alakban csatlakoztatja.

Qualifying - A szombati z�r�edz�s, kvalifik�ci� angol megfelelõje. Az el�rt k�ridõk alapj�n hat�rozz�k meg a rajtsorrendet.

R�di�kapcsolat - A versenyzõ �s a csapat �lland� r�di��sszek�ttet�sben �ll egym�ssal a verseny �s az edz�sek ideje alatt. Az ad�s gyakorta zavart, s n�ha a pil�t�k, sem "�rtik" a csapat egyes utas�t�sait, mikor p�ld�ul el kell engedni a csapatt�rsat.

Rajtl�mpa - �t p�ros piros f�nyforr�s gyullad fel egym�s ut�n m�sodpercenk�nt, majd elalv�sakor (4-7 sec.) a verseny elindul. A versenyzõk csak az utols� elõtti l�mp�n�l emelik a motort startfordulatsz�mra.

Rajtfel�ll�s - A kvalifik�ci� eredm�nyek�ppen kialakult v�gsõ rajtsorrend szerint az aut�k oldalank�nt 4 m�terrel eltolt poz�ci�b�l v�gnak neki a t�vnak. Egym�s m�g�tti sorakoz�si t�v: 8 m.

Rajtg�p, startautomatika - Rajtol�s elõtt a sofõrnek nincs sok dolga. El�g megh�zni a kuplungkart �s megnyomni a rajtg�p gombj�t. A piros l�mp�k felgyullad�sakor a pil�ta padl�g�zt ad (az elektronika nem engedi t�lforgatni a motort), majd a z�ld f�ny felvillan�sakor elengedi a kuplungkart. Az aut� �n�ll�an elv�gez egy teljes rajtszekvenci�t; gyors�t, v�ltogat. Az elsõ f�kez�s t�rli a programot.

Rajtsz�m - A csapatoknak p�rban kiadott sz�mok, az elõzõ esztendõ konstruktõri sorrendje szerint. A vil�gbajnok mindig az 1-est kapja; a balszerencs�s 13-ast nem adj�k ki.

Reverse - H�trameneti fokozat, r�kverc. Biztons�gi okokb�l minden aut� rendelkezik R-fokozattal.

Safety Car - Biztons�gi aut�, mely rajt elõtt, illetve vesz�ly eset�n felvezeti a mezõnyt, biztos�tva a p�ly�t.

Scrutineering - Angolul a technikai g�p�tv�tel, ellenõrz�s. Alapk�rd�s: megfelel-e az aut� az elõ�r�soknak? Az ellenõrz�sek az elsõ edz�s elõtt, az edz�sek ut�n, a kvalifik�ci� k�zben �s ut�n, illetve a verseny ut�n t�rt�nnek.

Sebess�gv�lt� - A Formula-1-es aut�k v�lt�ja csaknem teljesen automatiz�lt. Egyes v�lt�sokkor a korm�ny m�g�tti v�lt�karokat (jobb: f�lv�lt�s, bal: visszav�lt�s) mûk�dtetni kell, de a v�lt� nagyr�szt automatikusan v�laszt v�lt�si szekvenci�t.

Setup - Az aut�be�ll�t�sok �sszegzõ angol fogalma. A krit�riumokban szerepel a fut�mû, a szabad magass�g �s az aerodinamika be�ll�t�sai, valamint a gumik hangol�sa, kiv�laszt�sa.

Shakedown - Angolul a versenyaut� elsõ tesztje, hogy "�sszer�z�djon".

Skid block - Az aut� alatt hossz�ban v�gigny�l� speci�lis lemez; extr�m kem�ny mûfa. 30 cm sz�les �s 1 cm vastag, a verseny k�zben pedig maximum 10 sz�zal�ka haszn�l�dhat el.

Sofõrcsere - Egy versenyh�tv�ge elsõ edz�s�ig az aut�kat vezetõ versenyzõket meg kell nevezni. Ezut�n csak kiv�teles esetben lehet elt�rni (pl. betegs�g), de csak a kvalifik�ci� megkezd�s�ig.

Stewards - F�ggetlen hivatalnokok, akik a verseny fel�gyelet�vel vannak megb�zva. Õk b�ntetik a csapatokat, �s/vagy sofõr�ket, ha technikai kih�g�st, vagy sportszerûtlen viselked�st �szlelnek.

Sz�l�rny�k - A h�ts� sz�rnyak �s a diff�zor m�g�tti, viszonylag sz�lszeg�ny z�na, ahol kisebb a l�gellen�ll�s. A h�ts� aut� �gy nagyobb v�gsebess�gre tehet szert, de lecs�kkent aerodinamikai hat�sfoka miatt rosszabb a f�khat�s. A kakastar�j alatt mintegy 170 m�ternyi sz�l�rny�k lehets�ges.

Szeleppneumatika - Hagyom�nyos ac�lrug�k m�r alig viseln�k el a 18 000-es fordulatsz�mokat. Ez�rt megb�zhat�bb, t�lnyom�sos pneumatikus szeleprug�k mûk�dnek a motorban. A sûr�tett levegõt palack, vagy a menetsz�l szolg�ltatja.

Sz�nsz�l, karbon - A modern versenyaut�k legfõbb �p�tõanyaga. Poliakrilnitril-sz�lakat lepedõkk� szõnek, majd 2000 �C-on megszenes�tenek. A lapokat ezut�n - k�l�n�s tekintettel a sz�lir�nyra! - m�hsejtszerkezetû lapokkal (alum�nium, Nomex) felv�ltva egym�sra helyezik, majd 135 �C-on egybes�tik (l�sd autokl�v). Az �gy k�sz�lt szendvics-h�jszerkezet rendk�v�l k�nnyû �s erõs.

Szponzor - Angolul az anyagiakat biztos�t� rekl�mpartner, akinek k�l�nf�le rekl�mfel�letek �llnak rendelkez�s�re, a versenyaut�kon, kamionokon, az overallokon �s a sisakokon. A fel�let nagys�ga �s a csapat/pil�ta jelentõs�ge hat�rozza meg az �rat.

Szuperlicensz - Formula-1 jogos�tv�ny. Megszerz�s�hez elengedhetetlen a szam�rl�tra-versenyeken megszerzett j� eredm�nyek, �s a Formula-1 Komisszi� (FIA, csapatok, szponzorok) hozz�j�rul�sa.

Tankol�s - 1994 �ta ism�t megengedett, sõt most m�r k�telezõ. Az elõ�r�s c�lja, hogy a neml�tezõ elõz�seket a boxmeg�ll�sok strategiz�l�s�val valahogy p�tolj�k.

Tanksapka - A limiter mûk�dtet�sekor (max. seb. 80 km/h) a tankfed�l automatikusan kiny�lik.

T-Car - Tartal�kaut� angolul. Az edz�seken �s a warm-up-on korl�tlanul haszn�lhat�, de a versenyen csak akkor vethetõ be, ha azt maximum k�t k�rrel a rajt ut�n piros z�szl�val megszak�tj�k.

Telemetria - R�di�hull�mos adat�tvitel, mely 2002-tõl ism�t k�t ir�nyban enged�lyezett. Nemcsak az aut� k�ldi jeleit a boxba, hanem a technika k�v�lrõl is befoly�solhat�. Vesz�lyhelyzetben a csapat, vagy a versenyvezetõs�g is jelezheti a temp�limitet a pil�t�nak. A k�lsõ kontroll (motorvez�rl�s, differenci�l�ll�t�s, kever�kk�pz�s, stb.) egyre nõ, de a versenyzõk nem f�lnek a t�vir�ny�t�s� F1-tõl.

Temp�limit - Sebess�ghat�r a boxutc�ban. A szabadedz�seken �s kvalifik�ci�n 60 km/h, warm-up-on �s versenyen 80 (Monac�ban mindig 60). Az aut�k sebess�g�t radarral m�rik.

T�lkorm�nyzotts�g - A kanyarba t�l nagy sebess�ggel �rkezõ, vagy t�l hamar kigyors�tani akar� aut� h�ts� kerekeinek vezetõereje lecs�kken/megsemmis�l. Ilyenkor az aut� "megfarol", kit�r a h�tulja, s a versenyzõ gyakran megforog. (V�.: alulkorm�nyzotts�g.)

Vil�gbajnoks�g - 1950-ben lett hivatalos vil�gbajnoks�g az 1947-ben alap�tott Formula-1. 1958 �ta pedig konstruktõr-titulus�rt is versengenek.

Warm-up - 30 perces meleg�tõ edz�s a verseny kezdete elõtt 4.5 �r�val, mikor a versenybe�ll�t�sokat elv�gzik.

Winglet - Kicsi kieg�sz�tõ sz�rny(ak) az oldaldobozok tetej�n/v�g�n, melyek a h�ts� ker�krõl emelik el a k�ros �rv�nyeket.

Yaw - Sokszor f�lre�rtelmezett sz�, mely az aut� menetdinamikai viselked�s�ben, kontroll�lt cs�sz�s�ban/sodr�d�s�ban a "keresztbefordul�si faktor". Szaknyelven nem �lland� fordul�si r�ta. Ha van elegendõ yaw, az aut� dinamikusabban fordul, mint egykedvûbb t�rsai. (ejtsd: j�)

107 sz�zal�kos szab�ly - A versenyre azok a sofõr�k kvalifik�lnak, akiknek idõeredm�nye maximum 7 sz�zal�kkal lassabb az edz�selsõn�l. A szab�ly 1996 �ta van �rv�nyben.